2010. október 29., péntek

Különös kérdés :)

A kisebbik leánykám a következőt kérdezte reggel a nővérétől:
- Stella, kimegyünk reggeli után deret taposni?
- Hogy micsodát? - kérdeztem.
Pedig én is voltam gyerek, de nekem nem okozott akkora élményt a megfagyott harmatos füvön való járkálás, mint nekik.
Apával hétköznap általában jó korán indulnak, és amíg elérnek az autóig - mint utóbb kiderült - ezt a számukra felettébb nagy élvezetet nyújtó tevékenységet folytatják. Ma őszi szünet lévén kicsit később keltek, de muszáj volt kimenni deret taposni(:)).
Ebből is látszik, hogy bár mindig azt mondjuk, hogy a mai gyerekek már nem olyanok, mint régen, koravének, túl hamar felnőnek, de ennek ellenére azért megvan bennük a gyermeki lelkület ahhoz, hogy az ilyen, amúgy jelentéktelen apróságokban is örömüket leljék.
Csak azt kívánom, hogy legyen ez így még jó sokáig!



2010. október 28., csütörtök

Manókesztyű

Tényleg beköszöntött a hideg idő. :(
A napközben simogató langyos napsugarak azt a megtévesztő illúziót keltik bennünk, hogy kint kellemes őszi idő van, de amikor kilépünk a szabadba bizony összehúzzuk magunkon a kabátot.
Éppen ezért, ha délután megérkezik a család, és apával, meg a kicsi Babszem Jankónkkal sétálni szeretnénk menni, igencsak elkél a télikabát, sapka, kesztyű. Igen, kesztyű...
A problémával akkor szembesültem, hogy egyetlen ilyen kis alkalmatosság sincs a szekrényben, amikor tegnap rá akartam Ádámra adni egyet. Pedig határozottan emlékszem, hogy a lányoknak volt... Sebaj, még mindig maradt a kis sapka fonalából vagy 15 gramm, úgy gondoltam elég egy párra, hiszen aprócska kezekre lesz.

Ilyen lett a kicsi manókesztyű:

2010. október 23., szombat

Variációk egy témára - sapi 2.

Már háromszor bontottam vissza...

Azt hittem, hogy sosem leszek vele kész, mert egyszer kicsi lett, aztán meg nagy, végül harmadszorra csak sikerült eltalálnom a méretet.  Olyat szerettem volna így elsőre, ami  az én méretem, hogy lássam, mégis milyennek kell lennie, hogyan áll rajtam, egyáltalán viselhető-e. Végül elkészült, és szerintem egy divatos kis darab lett belőle.
Az anyaga 100% merinó gyapjú, az általam fogalmazott legvastagabb fonalból, de az ajánlástól eltérően nem 6-os horgolótűvel, hanem 7-essel készült, mert  így volt olyan esése az anyagnak, amilyet szerettem volna.
Nagyon jó kis minta, szerettem horgolni.  A virágot, ami díszíti, a múltkor találtam ki, mikor a kivizöld francia sapka készült, még jó, hogy leírtam a mintáját, mert most nem tudtam volna reprodukálni. Igaz, így sem lett tökéletesen olyan, mint az első, mert véletlenül a két nagyobb virág hatszirmúra sikerült, de sebaj, ettől egyedi.:)



Ha valaki szeretne ilyet magának, kosarába rakhatja a Boltocskámban.
A szín, illetve a méret ezen túlmenően csak megbeszélés kérdése.:)
Színválaszték: Extra Merino Big

2010. október 19., kedd

Egy sapi átalakulása


Az egész úgy kezdődött, hogy amikor Ádám még pocaklakó volt, készítettem Neki egy csodaszép kék sapi+kiskabát garnitúrát. Namármost bele is nőtt szépen mindegyikbe, de amikor a sapit beüzemeltük kiderült, hogy össze-vissza forog a kis fején, és pont ott nem takar, ahol kellene.
Így történt, hogy a hétvégén át kellett kicsit szerkesztenem a művemet,szerencse, hogy volt egy maradék gombolyagom még itthon ebből a fonalból, így a sapi kapott két fülecskét kötővel, és egy pompont a búbjára.



                     Ilyen volt:                                                 Ilyen lett:
Természetesen folyton jár keze-lába, egy művészet lefényképezni úgy, hogy az látsszon, aminek kell látszani kell.

2010. október 18., hétfő

Szolgálati közlemény :)

A mai napon különleges színű 100 % pamut Catania fonalak érkeztek az áruházba!
Az agávé és a vízkék eszméletlenül jól mutat egymás mellett, imádom. Ezen kívül burgundi, kamélia, ezüst, mandarin, orgona színek várják, hogy valami szuperjó ruhadarab, figura, kiegészítő készüljön belőlük.
Holnap készülnek a gombócokról a fényképek, remélem lesz egy kis napsütés hozzá. ;)

Addig is nézzetek be hozzám és válogassatok, nézelődjetek kedvetekre!

2010. október 11., hétfő

A meglepetés

Pár bejegyzéssel ezelőtt írtam róla, hogy van egy dolog, ami miatt nagyon izgatott vagyok, de akkor még nem árulhattam el, hogy mi is az. A sok tervezés, szervezés, levelezés, telefonálás eredményeképp eljutottam arra a pontra, hogy végre bemutathatom.
Ünnepélyesen bejelentem, hogy a tegnapi nappal elindult az eddig titokban tartott projekt, megnyitott a kis fonalboltocskám, melyet a http://fonalvarazs.hu/ címen érhettek el.

Amit nálam találhattok:
- kiváló prémium minőségű merinó gyapjú fonalak különféle vastagságban,
- horgolótűk,
- kötőtűk (sima, harisnya-, és körkötőtűk),
- kézimunka ollók,
- varrókosarak

Az árukészlet folyamatosan bővül, megéri folyamatosan figyelemmel kísérni.
Szeretném, ha idővel az egyik kedvenc fonalkuckója lenne azoknak, akik a horgolást, illetve kötést úgy szeretik, mint én.
Ezért is kérek minden kedves ide látogató kézimunkarajongót, hogy a blogján rakja ki a webáruház képét és hivatkozását, legyen minél több lehetőség a válogatásra.

Nyitási akció!

10% kedvezmény minden Extra Merino Big fonal (Merino gyapjú fonalak/Vastag(L/XL)) vásárlása esetén a 2010. október 31-ig beérkezett megrendelésre!

Nemsokára játék is indul, melyen szívesen látok mindenkit!

2010. október 5., kedd

Bóbita tündér

Ismét kihívás elé állított egy kedves óvónő ismerősöm. A feladat Bóbita tündér készítése óvodás csoportnak, hogy minden kisgyerek szülinapjára kaphasson egyet a csoport jeléből. Kedves ötletnek bizonyult, és törnöm kellett a fejemet, hogy hogyan is hozzam össze a dolgot, de a végeredmény szerintem nagyon 'kis cuki' lett, kislányom szavaival élve.







2010. október 2., szombat

Újra sál

Kis-kislányom holnap megy szülinapi zsúrra az egyik barátnőjéhez. Ajándék ötletünk nem nagyon volt, olyat meg nem akartunk, ami nem személyre szóló, így készült ez a meleg sál a nagyobbik lánykám nyakmelegítőjének mintájára, csak másfajta virágot csináltam rá.

2010. október 1., péntek

Francia sapka! - kiáltotta...

Leltároztam itthon a maradék fonalaimat, és találtam gyönyörű sötétzöldet, és kivizöldet. Egyik sem volt annyi, hogy egyedül elég lett volna bármihez, ezért összeházasíítottam őket, és így született ez a sapka-sál szett a nagyobbik lányomnak.

'Francia sapka!' -kiáltotta, és már kapta is ki a kezemből, hogy beálljon a tükör elé, és felpróbálja.
'Anya, mindenki rám fog irígykedni, ez olyan szuper!'
Húzta jobbra, húzta balra, aztán hátra, majd kipróbálta úgy is, hogy teljesen lehúzta a fejére. Én meg annyira örültem, hogy örömet tudtam okozni Neki, hiszen nem mindig könnyű egy kiskamasszal, és sokszor nem árt tudtára hozni, hogy az ember mennyire szereti.
Nem kell ehhez minden esetben pénzért venni bármit is, elég, ha rááldozunk egy kis időt, és energiát, AZ SOKKAL TÖBBET JELENT.

A sál nem is igazi sál, inkább nyakmelegítő, de nekem sokkal jobban tetszik, mert nem lóg össze-vissza a két vége, hanem a virág mögött egy kis patenttal kapcsolható egymáshoz a két rész.