2010. június 27., vasárnap

Kislányomtól kaptam

A következő levelet tegnapelőtt a 11 éves nagykislányomtól kaptam. Milyen érdekes, hogy egy ekkora gyerek hogy fejezi ki, hogy mit érez a szülei iránt. (A helyesírási hibákat ne nézzétek, én sem tettem.)





Új projekt

Jelenleg ez a pihe-puha babatakaró készül az én legkisebbemnek. Jó színes, mesésen puha, remélem nagyon fogja szeretni.


A mintát attic24 blogján láttam meg, és nagyon megtetszett. Könnyű minta, nagyon jó horgolni, de ami igaz, az igaz, elég sokáig tart ennek a takarónak az elkészítése, pláne, ha két hónapig nem vesz horgolótűt a kezébe az ember. Még 10-15 sor kell, hogy kész legyek, aztán majd megmutatom, milyen is lett, teljes nagyságában.

Ceruzatartók

Tapasztalatból tudtam, ha bekerülök a szülészetre, lesz egy csomó időm, amit ahelyett, hogy agyalok azon, hogy mikor mehetünk végre haza, hasznosabban is eltölthetek, ezért apával behozattam a kis horgolós cuccaimat, és a lányoknak ezeket a ceruzatartókat készítettem.:



Mindegyikhez üres konzerves dobozt használtam, és végre elfogyott a rózsaszín fonalam, mert mint láttátok eddig a blogon nagyon sok minden készült belőle.

Régen készült játékok




Szánom-bánom nagyon régen írtam Nektek. Ezúttal kárpótolni próbálok mindenkit azzal, hogy megkerestem egy-két olyan játékot, amit most mutatok meg, de már régen készítettem.


Elsőnek bemutatom Brumit, akit egy hideg téli estén varrtam, és másnap nagy örömet okozott a kislányomnak. Azóta az egyik szeme kicsit kilazult, ezért most, hogy ismét előkerült őkelme meg is kell javítanom, hogy jól lásson szegény. Később Bruminak testvére is lett, de ő most úgy elbújt, hogy nem találjuk. Talán szégyenlős és nem szeretné, hogy lefényképezzem:





Másodikként következzen Bubi, aki egy medúza kislány, őt még pocakosan horgoltam, neki is van egy testvére, akinek citromsárga virág van a fejecskéjén. Ő is elbújt. Lehet, hogy a mackótestvérrel együtt a rejtekhelyükről figyelnek minket, ahogy a tesókat fényképezzük: