Babahordozó - mei tai

Úgy látszik, ezúttal mégsem úgy lett, mint ahogy előre megjósoltam, a következő bejegyzésre nem kell heteket várni.:)

Végre elkészült a régen vágyott babahordozóm , amit tőlünk keletebbre mei tai-nak hívnak.
Formatervezett gyönyörűség, eszméletlen kényelmes és nem mellékesen nagyon-nagyon szép, legalábbis szerintem. Annyira örültem, mikor rátaláltam a mintájára és szerencsére tudtam hozzá venni megfelelő anyagot is.

Megjegyzem azért, hogy volt az anyaggal egy kis csúsztatás, mert az egyszínű anyag itthon jobban megnézve nem is volt egyszínű, a festése nem sikerült igazán. Irgum-burgum... kaphattam volna rá egy kis árengedményt. Törhettem a fejemet, hogy hogyan forgassam úgy az anyagot, hogy a végeredményen ne látsszon az anyaghiba.:(

Mivel többet horgolok, mint varrok, elsőre eléggé kemény diónak bizonyult, ami alapvetően a varrási tapasztalataim hiányának volt köszönhető. Ilyen volt, hogy hogyan kell vatelinnel bélelt anyaggal dolgozni, párnázott derék és vállpántot csinálni, és rá kellett jönnöm, hogy a varrónőnek nem egy legjobb barátja van a varrógépe, hanem kettő, a vasalója is.

De sebaj, minden bosszúságot félretéve meg vagyok elégedve vele, remélem sokáig fogom tudni majd használni.

Színe - ez látszik majd kívülről,
ha nem használjuk a kapucnit,...

...és amikor használjuk.

Visszája - ide ül majd Ádi baba

Be van borulva most nálunk, ezért nem jók a fényviszonyok, hogy igazán jó képeket készíthessek, ezért 1000 bocs, és egy anyamaci, de ha tudom majd kicserélem őket.